5.rész

*Sall szemszöge*
/másnap/
Louis a tegnap este után hazavitt, és a számát is megadta. A lányok elmesélték, hogy tegnap este miről maradtam le, és, hogy ők is megkapták a fiúk számát. Szombat van, ami azt jelenti, hogy holnap vasárnap. (ilyen okos vagyok, hogy erre is rájövök egyetemista fejjel.. xdd)
-Ugye tudod, hogy ne csida?- röhögött Bell.
-Tudom!- röhögtem- Niall-nek mutattad?
-Óhh bazdmeg elfelejtettem! Na majd legközelebb...
-És az mikor lesz?
-Ma este!*-*
-Most ugye nem szopatsz?
-Kit kell szopatni?- jött be Suzy.
-Ezt persze te is meghallod! De a pitagorasz tételt... (bocsi V. xdd)
-Jól van na! Nem kell köcsögnek lenni.
-Én is szeretlek!
-Tudom, én is! ^^
-Hé szopott gombócok! Nem megyünk vásárolni?- jött be An.
-De!- egyszerre.
-Nah, akkor húzzuk a belünket!- röhögött...

Felöltöztünk, megcsináltuk a hajunkat, és amikor mindenki kész volt, akkor beültünk a kocsiba, és elindultunk.

én:

An:

Suzy:

Bell:

A kedvenc helyünk felé vettük az irányt, ahol egyből letámadtuk a legjobb cuccokat, fel is próbáltuk őket. Én pont a próbafülkében voltam, amikor megszólalt a telefonom. Louis volt, úgyhogy felvettem.

-Szia Louis!

-Szia! Figyi ráérsz ma?

-Szerintem igen...

-Akkor elmehetnénk valahova.., mondjuk egy mozi?

-Én benne vagyok!- mosolyogtam.

-Rendben, akkor 7 óra?

-Perfect!

-Cool!- nevetett.

-És mit nézünk?

-Majd ott kitaláljuk. Igazából azt sem tudom, hogy most mi adnak...- röhögött.

-Az úgy jó!- röhögtem.

-Jóóóóóó! Akkor megbeszéltük!

-Igen. Este 7.

-Este 7.

-Szia!

-Szia!

Letettük a telefont. Én pár percig bámultam a képernyőt, és gondolkoztam. Hogy lehetek ennyire szerencsés? Most beszéltem az előbb Louis Tomlinsonnal, és tegnap este vele vacsoráztam. űegyáltalán MI hogy lehetünk ilyen szerencsések?? A gondolatmenetemből Suzy zökentett ki...

-Úgy hallom, hogy valaki ma Tommoval megy randizni....

-Ez nem randi, hanem egy baráti találkozás....- mosolyogtam bent a fülkében.

-Egy randi! Vita lezárva!

-Igenis!- röhögtem.

-Az én lányom!- mondta büszkén.

Visszaöltöztem, és kimentem a többekhez. Utánam bement Suzy, utána An, majd Bell. Mindenki kifizette a saját holmiát, és elindultunk a Starbucks-ba. *-* Nagyon imádom, mindegyikőnknek a kedvence...

-Basszus belegondoltatok már, hogy milyen kibaszott szerencsések vagyunk?- kérdeztem a poharamat bámulva.

-Én egész éjszaka ezen gondolkoztam...- válaszolt An.

-Pedig egyszer együtt sírtunk a Directionerek 30 év videón, utána pedig énekeltük a Forever Young-ot...- mondta könnybe lábadt szemmel Bell.

-Nekem még most is bekönnyezik a szemem...- válaszoltam.

-Ja, nekem is... Pdig én akkor nem bőgtem annyira, mint ti ketten...- An.

-Nem tudom, hogy mit kell bőgni, egy videón...- Suzy.

-Akkor nem tudom, hogy mit kell bőgni a VMPN-en.... (véempéen, ami Suzy nyelven Vámpír Naplók)

-Mert az szomorú!- mondta vékony hangon.

-Hát ez is az volt!- Bell.

/aznap este/

Amikor hazamentünk beültünk a TV elé, én pedig egy olyan 2 óra hossza után készülődni kezdtem mozira. Elmentem zuhanyozni, hajat mosni, stb.... Hagytam egy kicsit száradni a hajam, addig kerestem valami ruhát, amit felvehetek. Amikor megvolt, megszárítottam a hajamat, aztán pedig befontam.

Ezt muszáj volt An-nek lefényképezni... Pedig az az én szakterületem. Jobban jár, ha a rajzolásnál marad. xdd

-Bazdmeg muszáj?- vontam kérdőre.

-Ja!

-Megint kezded?

-Ja!

-Bejön Bry...

-Ja... MI VAN??

-Semmi!- röhögtem.

-Akkora köcsög vagy! Tudod, hogy nem!

-De te neki igen!

-Nagyszerű!- forgatta a szemét.-Neked adom!

-Nekem most már ne adjad!- röhögtem.

Csengettek! Odarohantam az ajtóhoz, hogy kinyissam, de amikor kinyitottam, egy kicsit csalódtam. Nem az volt, akit vártam. Nem Louis volt, hanem Bry...

-Helló!- köszönt.

-Szia!- köszöntem.

-Na mi az? Nem engem vártál?

-Hát, hogy őszinte legyek.. nem igazán.. -vakartam a fejem.

-Sajnálom, hogy csalódást okoztam!- hajtotta le a fejét.

-Randija lesz!- ordította mögülem ez a retard (Suzy.. xdd)

-Az jó!

-Gyere be!

-Köszi!

Bejött, és lehuppant a lányokhoz a kanapéra. Én visszamentem a szobámba, és megigazítottam magam. Kicsivel később megint csengettek. Odarohantam az ajtóhoz, kinyitottam. Ezúttal az volt, akit vártam.

-Szia!- mosolyodtam el.

-Szia!- mondta. Megölelt, és 2 puszit nyomtunk egymás arcára.

-Gyönyörű vagy!- dicsért.

-Te sem panaszkodhatsz...

-Ó, szóval én is gyönyörű vagyok!- pislogott.

-Igen!- röhögtem.

-Na, most, hogy már tudom, hogy gyönyörű vagyok, indulhatunk?

-Persze!- mosolyogtam.

Nyújtotta a karját, hogy karoljak bele, amit örömmel meg is tettem.

-Sziasztok!- köszöntem.

-Csak biztonságosan!- kiabált utánam Suzy röhögve.

-Megígérem, hogy vigyázni fogok!- kiabált vissza röhögve Louis.

-Jól van kisfiam!- ordibált vissza Suzy.

-Ezt teljesen nemnormális!- csóváltam a fejem mosolyogva.

-De igaza van!

-Louis!- szóltam rá.

-Most mi az? Nyugi nem akarlak a második "randin" az ágyamba fektetni!- nyugtatott mosolyogva.

-Ez megnyugtató!- mosolyogtam.

Beültünk a kocsiba, és elhajtottunk a mozi felé. Megvettük a jegyet, a popcornt, és a kólát, majd beültünk a filmre. Egy tuti kis horror filmet választottunk... Amiből igazából én nem sokat láttam, mert szinte az egész vásznat takartam Louis pólójával.

-Ha félsz közelebb bújhatsz!- ajánlotta fel.

-De csak ha nem baj!

-Dehogy baj! Úgyis mondani akarok valamit...

-Mondd!

-Nem most, majd kicsit később....