3.rész

*Sall szemszöge*
Kimentünk vissza a medencéhez.. Odamentem a lányokhoz, a ruhámért, mire egyből letámadtak, de nem mondtam nekik semmit, csak azt, hogy elment a kedvem a bulizástól, és hogy haza megyek. Mondjuk így is velem akartak jönni, de ügyes voltam, és rábeszéltem őket, hogy nem kell, minden rendben lesz, tudok magamra vigyázni. Nagy nehezen, de elengedtek. Felkaptam a ruhámat, és egy törölközőt. Megtörölköztem, felvettem a ruhámat, Louis pedig már a medencénél várt.
-Akkor mehetünk?- kérdezte.
-Felőlem igen!
-Akkor gyere!

*Susy szemszöge*
-Szerinted tényleg rosszul van?-An.
-Nem!- vigyorogtam.- Együtt mentek el Tommoval.
-Együtt???
-Egyszerre tűntek el, úgy értettem...
-De az nem biztos, hogy egyszerre mentek el....
-Ne légy már naiv!- röhögtem.
-Én, dehogy....- röhögött.
-Harry hova lett?
-Nem tudom, azt mondta, hogy mindjárt jön...
-Tudod, olyan mázlisták vagytok....
-Mert hogy?
-Mert nézd, Sall tuti, hogy Tommoval együtt ment el, Bell pedig Niall-el van. Te pedig itt Harryvel. Tök fölöslegesnek érzem magam.
-Sajna Zayn-nek ott van Perrie...
-Köszi, hogy emlékeztetsz!
-Bocsi!- lógatta a fejét.
-Lényegtelen.... Én szerintem elmegyek haza!- mondtam és felálltam.
-Várj! Suzy, mi lesz így a bulival?- kiáltott utánam An.
-Megvan ez nélkülem is! Na szia!
-Szia!- mondta csalódottan.

*An szemszöge*
Suzy itt hagyott. Szomorú. Szegény, sajnálom!
-Na megjöttem!- ült le mellém Harry.
-Oké!
-Suzy hova lett?
-Elment haza!- feleltem.
-De miért?
-Nincs túl jó kedve...
-Miért?
-Mert azt hiszi, hogy neki nem jön össze semmi.... Sall és Lou, Bell és Niall, és... mindegy..... Az a lényeg, hogy neki Zayn jön be, de neki ott van Perrie...
-Hát pont nem....
-Mi?
-Jól hallottad! Ma szakítottak. Azért jöttünk el ide ebbe a buliba, hogy Zaynt kicsit feldobjuk,de csak nézz rá...- mondta és Zayn felé bökött a fejével.
-Hát nincs valami jó kedve...
-Nincs....

*Sall szemszöge*
Beültünk a kocsijába, és elvitt haza magához. Bementünk a házba, és elvezetett a fürdőszobáig,
-Itt rendbe szedheted egy kicsit magad. Ott a hajszárító, a fésű... Bocsi szempilla spirálom nincs..- röhögött.
-Az van nálam!- röhögtem én is- Köszi!
-Nincs mit! A nappaliban megvárlak!- mosolygott, majd becsukta az ajtót.

Rövid idő alatt sikerült magam szalonképes állapotba hoznom, bár így sem vagyok magammal megelégedve. Mindent visszatettem a helyére, és kimentem a nappaliba, ahol Louis ült a kanapén, és a telefonjával babrált.

-Mehetünk?- mosolyogtam.

Megfordult, és rám nézett.....

-Ömmm......- nézett egy darabig- Pe-persze!

Felugrott, a zsebébe süllyesztette a telefont, és odajött hozzám. Beültünk a kocsiba.

-Hova megyünk?- érdeklődtem.

-Majd meglátod!- mosolygott.

-Ne mááár! Marha kíváncsi vagyok!

-Fúrja az oldaladat?

-Hát elég rendesen. És gonosz vagy, mert nem mondasz semmit...

-Mondtak már sok mindent rám, például azt, hogy dögös, szexi, cuki, aranyos.....

-De nagy arcod van...- röhögtem.

-Az egós nem én vagyok, hanem Zayn....- röhögött.

-Nem lehet, hogy ragályos, és elkaptad tőle??

-Hát lehet.... Érzem, hogy nő az arcom!- kapott az arcához aggodalmat színlelve.

-Látványosan növekszik.... -állapítottam meg.

-Van valami gyógyszer ellene doktornő?

-Csak egy!

-Mi az ? Mi az?

-El kell árulnod, hogy hova viszel....

-Azt nem lehet!

-Hát, akkor ki kell szállnom a kocsiból...

-Ne máár, minek?

-Mert lassan akkora lesz az arcod, hogy ketten nem fogunk elférni!- röhögtem.

-Na akkor beszéljük meg, hogy ki a gonosz.

Kb negyed órát ültünk a kocsiban, amikor Louis megszólalt, hogy megjöttünk. Kiszálltam a kocsiból, és egy gyönyörűen kivilágított park tárult elém, és egy asztal két személyre megterítve.

-Ezt mikor intézted?- lepődtem meg.

-Hát, amíg te a buliban felöltöztél, és otthon rendbe hoztad magad. Tetszik?

-Nagyon gyönyörű!

Elindultunk a kis asztalhoz. Louis kihúzta nekem a széket, és leült velem szemben.